T-31. Vita, veszekedés

 

Kedves Szülők és Gyerekek!

 

Most a vitáról, veszekedésről lesz szó, mert a leveleitek arról tanúskodtak, hogy a gyerekek szoktak vitatkozni, veszekedni. De azt is kifejeztétek, hogy ettől szeretnének megszabadulni. Ezért gondoltam, hogy most erről legyen szó.

 

A vita, veszekedés nagyon közel áll a haraghoz, bosszankodáshoz, mérgelődéshez, amiről nemrég volt szó. Azt is mondhatnánk, hogy a mérgelődés sokszor vitához és veszekedéshez vezet. A múltkor azt az aranymondást tanultuk: Zsolt 37:8 Szűnj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne! Ha valaki ezt elfelejti, vagy nem engedelmeskedik ennek: nem hagyja abba a heveskedését, nem szünteti meg a haragját, hanem tovább bosszankodik, „füstölög”, arra a rosszra viszi, hogy vitatkozik, veszekedik. A gyerekek általában egymással veszekednek, a szüleikkel inkább vitatkozni szoktak, visszabeszélnek nekik, ha valami nem tetszik.

 

Nézzük meg, mit mond Isten Igéje a vitáról és veszekedésről! 1Tim 6:4 szerint a vitatkozás olyan, mint a szóharc. Szavakkal harcolunk a másik ellen, De ez az Ige azt is mondja, hogy ez olyan, mint a betegség, amiben a vitatkozó maga is szenved. A következménye is rossz: amelyekből származik irigység, viszálykodás, káromlások, rosszakaratú gyanúsítások.

2Tim 2:14 azt kéri, hogy ne vitatkozzunk, mert haszontalan, és a hallgatóknak is romlására van. Nemcsak a vitatkozóknak árt, hanem még azoknak is, akik hallgatják.

2Tim 2:23 arról szól, hogy a vitatkozás sokszor botor (= buta, ostoba) és gyermekes, kerülni kell, mert háborúságokat szülnek. Tit 3:9 szerint a viták és a civakodások balgatagok (= ostobák), amiket kerülni kell, mert haszontalanok és hiábavalók.

Látjátok, milyen káros a vita, a veszekedés, a civakodás, a szóharc. Tulajdonképpen betegség, ami buta, gyerekes dolog. A gyerekek sokat vitatkoznak, veszekednek sokszor teljesen értelmetlenül. De nemcsak haszontalan és hiábavaló, hanem igen rosszak a gyümölcsei is.

Tit 3:2-ben arra int bennünket Isten, hogy senkit ne szidalmazzunk, ne veszekedjünk, gyöngédek legyünk, teljes szelídséget tanúsítván minden ember iránt.

 

A vita, veszekedés maga is rossz gyümölcs. De tudjátok, hogy a jó fának jó gyümölcse van, csak a romlott fának van rossz gyümölcse. Aki vitatkozik, veszekedik, gondolja meg, hogy olyan, mint a rossz fa: gyökerestől, ágastól, levelestől, mindenestől rossz, amit a rossz gyümölcs bizonyít. Gondolkozzatok el ezen! Aki veszekedik, vitázik, az magát nagyobbnak, okosabbnak tartja a másiknál. A vitázó gőgös ember, nagy az ÉN-je. Ez utálatos Isten és az emberek előtt is. Különösen, ha egy gyerek a szüleivel vitázik, és ezzel bölcsebbnek tartja magát még a szüleitől is.

Mindent meg kell tenni, hogy ne mérgelődjünk, ne bosszankodjunk, ne vitatkozzunk, ne veszekedjünk, mert ez rossz. De ha nem sikerül megszabadulni e rossz gyümölcsöktől, akkor be kell látni, hogy „gyökeres változásra” van szükség. Vagyis arra, hogy az a rossz fa kicserélődjön jó fára. Ezt az Úr Jézus meg tudja tenni. Ezt nevezzük újonnan születésnek. Ha egyszer nektek fájni fog, hogy nem tudtok jók lenni, hiába akartok teljes igyekezettel, akkor forduljatok az Úr Jézushoz, hogy szülessen meg bennetek, és tegyen benneteket mássá, jó fává. Akkor nektek adja az Ő jó, bűntelen életét, természetét, hogy jó gyümölcsöt tudjatok teremni.

 

Kérlek, tanuljátok meg ezt az aranymondást: Ján 3:7b Szükség nektek újonnan születnetek.

 

Szeretettel: Debrecen, 2020. június 24-én, szerdán,

Apostol Imre bácsi